Nagyon tetszik a lánynak a bölcsi, ma is ott akart maradni, egyedül azzal van baja, hogy nem az van, amit ő akar. Igen, újra kezdtük a dackorszakot, és kicsit nehéz betörni az akaratát. Még új neki minden, nem oda lehet leülni, ahova ő szeretne, akkor megyünk ki az udvarra, amikor mondják, akkor lehet inni, amikor bejövünk. Sok új szokás lett az életében, meg kell tanulnia alkalmazkodni. Ma már szinte azonnal kiküldtek, eleinte jól is viselte. Később szomjas lett, nem ihatott, (valószínű nem szólt, vagy nem értették mit szeretne), sírva jött be, de egészen hamar megvigasztalódott. Ma már ott ebédelt, én etettem. Holnap elvileg már ők ebédeltetik, engem elküldenek pár órára délelőtt. Kicsit folyik az orra tegnap óta, beszéltünk erről, simán vinnem kell, nem lázas, majdnem minden gyereknek folyik az orra a csoportjában. Szerintem ez is megviseli, de majd látjuk a hét további részében. Mindenesetre a gondozónők értik a dolgukat, azt mondják nem lesz itt gond. Minden gyerek sír.
Erről szól most minden
2014.11.05. 13:30 majika
Szólj hozzá!
Címkék: actual Babócám
A bejegyzés trackback címe:
https://anyamajika.blog.hu/api/trackback/id/tr106866835
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
![](/img/blank.gif)