anyamajika

Amióta két gyerekünk van, azóta is - többé-kevésbé - gördülékenyen mennek a dolgok. Fontosnak tartjuk, hogy legyen állandóság, ezért a napirend. Egy gyerkőcnek az étkezések, az alvás, a játék mind-mind történés, ezekhez tudunk igazodni. Nagy vonalakban (az idősebbik lányunk szemszögéből) elmesélem mi hogyan csináljuk.
Reggel felkelünk, kicsit összebújunk a kicsikkel, majd Apa el dolgozni. Reggeli, egy kis mesenézés, délelőtt séta vagy főzés, közben játék, mesehallgatás, mondókák, gyerekdalok, tízórai. Ebédre Apa hazajön, ilyenkor együtt a család, majd Apa el, én összerakom a konyhát, mesélek, majd délutáni alvás. Itt jön az én időm. Ez persze azért többnyire házimunkákkal telik, de előfordul amikor olvasással vagy sorozat-nézéssel. Ha napok óta nem aludtam rendesen, akkor én is ledőlök egy kicsit a gyerekekkel. Aztán uzsi, majd játék, és ha van rá mód egy közös séta. Este vacsi, majd előbb a kicsi fürdik, aztán a nagy, utána pedig alvás. Eközben a kisebbik lányunk háromóránként eszik, és egyre többet kell vele is foglalkozni. A nap folyamán megpróbálok mindig egy kicsit előre gondolkodni, főzés közben már elmosogatok, a fürdés előtt kikészítem a ruhákat, megágyazok, stb.
Ezen felül rengeteg apró szabályunk van. Például fürdés után fogat mosunk, utána pedig már nincs kaja, csak víz. Mindig ülve eszünk, lehetőleg a konyhában, ritkán a kanapén. Nincs nasizás főétkezések előtt, és még sorolhatnám. Ezek a dolgok kívülről lehet, hogy egy kissé katonásnak tűnnek, de egyáltalán nem ilyen belülről. Jókedvűen töltjük a hétköznapokat, megpróbálunk minden nap sétálni, játszani, minden nap olvasok a gyerekeknek (igazából a nagyobbnak, de természetesen a kicsi is hallgatja). Most persze megyünk bele a télbe, így egyre több a benti program, de nyáron sokat vagyunk kint, játszóterezünk, sétálunk, reggelente piacolunk.
Ez mind onnan jutott eszembe, hogy nem is tudom mit kezdtem a rengeteg szabadidőmmel, mielőtt gyermekeim születtek.